Kína
Kina a világ legnépesebb országa, lakossága 1,4 milliárd körül van. Területe több mint százszorosa Magyarországénál, 9,6 millió négyzetlilométre. A Föld harmadik legnagyobb országa. Egyfelől a hatalmas, modern városok, másfelől a szent hegycsúcsok, bambuszerdők, karsztkúpok, és a császárság korát idéző épületek, romok, emlékek. A sivatagos, félsivatagos területeken nomád pásztorok élnek, vidéken parasztok milliói rizst termelnek, miközben a nagyvárosokban modern, fejlett társadalmi életet élnek.
Az időjárás a nagy terület miatt nagy változatosságot mutat a dermesztő hidegtől és elviselhetetlen melegig. Északon (Peking és környéke) a tél decembertől márciusig tart. Ekkor a hőmérő ritkán emelkedik 0 fok fölé, viszont száraz és napos az időjárás. A nyár májustól augusztusig tart, ekkor gyakran van 38 fok és az eső sem ritka. A legkellemesebb időszak a beutazásra a tavasz és az ősz, amikor a hőmérséklet 20 fok és 30 fok között mozog és nem esik eső. A középső területeken (Shanghai és környéke) a nyár (áprilistól októberig) hosszú, meleg és esős (főleg júliusban és augusztusban). Ugyanitt a tél rövid és hideg, a hőmérő majdnem ugyanazokat az értékeket mutatja, mint Pekingben. Délen (Kanton, Hong-Kong) a meleg és esős időszak áprilistól szeptemberig tart. Az ezt követő tél is jóval enyhébb, mint a többi területen.
A kínai étkezések rendszerint 6-8 különböző fogásból áll, melynek kb. fele zöldségétel. Ehhez jön a rizs és a leves. Zárásként mindig gyümölcsöt esznek és (cukor nélküli jázmin) teát isznak. Evőeszköz a pálcika. Finomak a helyi sörök. A csapvizet sehol sem szabad inni, viszont szinte minden sarkon lehet palackozott vizet ill. bármilyen üdítőt, sört kapni .
Peking
A Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike. Pekinget északról, nyugatról, délről és kis részben keletről Hopej tartomány határolja, míg délkeletről Tiencsin tartománnyal szomszédos. a második legnagyobb kínai város, Shanghai előzi meg. Az ország egyik fő közlekedési csomópontja, minden irányban tucatnyi vasútvonal, közút és autópálya indul ki innen. Peking elismerten Kína politikai, oktatási és kulturális központja, míg Sanghaj és Hongkong inkább gazdasági téren domináns városok. Peking közbiztonsági helyzete – még európai viszonylatban is – kiemelkedően jó.
Látnivalók: Tiltott város, Tienanmen tér, Nyári Palota (Summer palace/Yiheyuan), Ming sírok, Capital museum, Mennyek temploma (Tiantan park), Láma templom, Niujie mecset, Nanluoguxiang hutong, Selyem piac, Új CCTV-torony, Panda-ház.
Sanghai
Sanghaj félig még a múltban, félig már a jövőben él. Míg a Huangpu nyugati partján még a hajdani európai gyarmattartó hatalmak hivalkodó épületei sorakoznak, a keleti parton modern építészek és merész építtetők felhőkarcolók és toronyházak egész erdejét varázsolták elő, és a városrész peremén óriásdaruk már újabb épületcsodák alapjainak elkészítésén munkálkodnak. A "kínai Manhattant" hamarosan mágneses függővasút köti össze a repülőtérrel.
A Sanghajba látogató turisták sosem mulasztják el felkeresni az óváros közepén elterülő, 1559-ben létesített Jü Jüan Kertet, a szépséges, 20 000 négyzetméteres sziklaparkot, öt miniatűr tájegységével. Az Örömök Kertjében egy tavacska közepén festői teázópavilon áll, melyhez csak cikcakkosan kialakított hidakon lehet eljutni. A város építészeti látnivalói közé tartozik a tengerparti sétány gyarmati időszakból fennmaradt épületegyüttese. A klasszicizmustól a reneszánsz és barokk különféle változatain át a szecesszióig minden stílusirányzat képviselteti magát. Sanghaj Putong nevű városnegyedében a nyugati építészek legmerészebb álmaikat is megvalósíthatták. Öt év alatt mintegy 50 feltűnő formájú felhőkarcoló nőtt ki a földből. A 420 méter magas Csin Mao-torony például pagodára hasonlít, az új tőzsdepalota pedig diadalívre. A legmeghökkentőbb építmény kétségkívül a keleti parton magasodó 468 méteres tévétorony, a Keleti Gyöngy Torony.
Kínai Nagyfal
A Kínai Nagyfal, a Föld leghatalmasabb építménye. Az egyetlen, amit a világűrből is lehet látni. A fal építéséhez mintegy kétezer éve, pontosan ie. 231-ben kezdtek hozzá. Az monumentális vállalkozás célja az északi nomád törzsek távoltartása volt. Egy másik elmélet szerint a Selyemút védelmére építették. A Kína első számú nemzeti szimbólumának tekintett, kétezer éves építményt szinte minden kínai dinasztia renováltatta már. A legutóbb feltárt részekkel együtt hossza már eléri a 7500 kilométert is.
